|
|||||||||
 |
 |
 |
2012. augusztus 10., péntek
Keresztutak : érdekes tények amiket fogadjuk még
sohasem hallottál!
A keresztutakhoz a különböző mitológiákban számtalan lény kapcsolódik: tündérek, boszorkányok, trollok, szellemek és démonok. Az ilyen keresztutakban a történetek szerint sok utazó különös módon eltűnt, mások megőrültek. Főleg alkonyat után ezeken a helyeken látták felbukkanni a szellemlovasokat, a sötétség teremtményeit. Az egyik elképzelés szerint az elveszett lelkek vannak csapdába ejtve az utak kereszteződéseinél, míg meg nem bocsáttatnak bűneik. A halottak éjszakáján, Samhain idején (Halloween) meg lehet idézni a keresztutaknál ezeket a kóbor lelkeket. Miután megidézték, a szellemnek három kérdésre kötelező helyes választ adnia.
Ezek a mítikus lények mindig éjjel jelennek meg a keresztutaknál. A dualisztikus hitek szerint a nappal mindig a jó, segítő entitások ideje, éjjel pedig a gonosz járja a Földet. A héberek által rettegett haláldémon, Lilith neve éppúgy asszociál az éjszaka nevére ("lait"), mint a görög Neküsz (holttest, nüksz=éjszaka). Garmann (1640-1708) fizikus a következő magyarázatot adta a kísértetek és a sötétség közötti kapcsolatra: szerinte az éjszaka hidegében összehúzódik és összesűrűsödik a szellemtest, így a fény visszaverődik róla, és láthatóvá válik.
Ezek a mítikus lények mindig éjjel jelennek meg a keresztutaknál. A dualisztikus hitek szerint a nappal mindig a jó, segítő entitások ideje, éjjel pedig a gonosz járja a Földet. A héberek által rettegett haláldémon, Lilith neve éppúgy asszociál az éjszaka nevére ("lait"), mint a görög Neküsz (holttest, nüksz=éjszaka). Garmann (1640-1708) fizikus a következő magyarázatot adta a kísértetek és a sötétség közötti kapcsolatra: szerinte az éjszaka hidegében összehúzódik és összesűrűsödik a szellemtest, így a fény visszaverődik róla, és láthatóvá válik.
A boszorkányok is szívesen találkoztak keresztutaknál. A magyar "szépasszony"-hiedelmek szerint "Oda ne lépj, mert megbetegszöl - merthogy ott főztek a szépasszonyok!" "A szépasszony lábat mos, abban vízben babot főz. Azt kiönti a keresztútra; aki belelép, keléses lesz." (Ormánság) A boszorkányok sárga kását és lencsét főztek össze, azt is ott szórták le, ez is hasonlóan keléseket okozott. Általában minden, a keresztutakon végzett rontást kimagaslóan eredményesnek véltek, ugyanúgy, mint a temetőben végrehajtottakat. De pl. Győr megyében azt is tartották, hogy a keresztúton lehet a legsikeresebben vajat köpülni, Heves megyében pedig a keresztutaknál található gyógyfüveknek különösen erős gyógyhatást tulajdonítottak. A boszorkányok Szent György éjjelén, a keresztúton avatódnak be.
A keresztút, a mezsgye, az ösvények a tündérek birodalmához is tartoznak. A balkán hitvilág tündérei, a vilák pl. elragadják azokat, akik elalszanak a keresztútnál. Ezek az elragadottak általában tönkretéve, betegen kerülnek haza, és élményeik között "örvényben dobálás", "nyújtogatás és göngyölgetés", "csontficamítások" szerepelnek. Hasonló a helyzet a kelta mondák tündéreivel is. Másokat éjfélkor "ragadnak el az útról", hogy utána órákig kelljen ropnia a táncot a tündérekkel, mint ahogy azt egy gyimesi monda is őrzi. A tánchoz a zenét más elragadott, földi férfiak szolgáltatják, általában elhurcolt dudás, furulyás pásztorfiúk. Több elbeszélés tanúskodik arról, hogy valaki egy keresztútnál megleste a tündérek táncát, de ők általában nem látták a multaságot, csak a zenét, a cipők kopogását hallották. Az ilyen "hallgatózók" később "tündérbetegséget" kaptak, egy évig rázta őket a hideg büntetésül.
A keresztutak legendája a sámánizmusban is szerepet játszik. Egy szagáj sámán látomásos elbeszélésében a következőket találhatjuk: "Amikor a sámán a nemzetségi sámánőshöz tart, rátalál egy hegyre. Ennek csúcsán áll a hatoldalú fenyő. Miután a fa lábánál megpihent, továbbindul. Hamarosan keresztúthoz ér, ahol egy láthatatlan sámán ül: a keresztút őrzője. Erről a helyről ágazik el minden út: a szellemeknek szentelt állatok ösvényei, a különböző betegségek útjai, valamennyi vadon élő állat csapásai. Az érkező most könyörög a láthatatlan sámánhoz, és gabonából erjesztett itallal kínálja; ekkor az megmutatja a helyes utat."
A közösségek gyógyítóinak hagyományaihoz az is hozzátartozik, hogy esküt tesznek a túlvilági lényeknek, akik hatalmukkal növelik az ő gyógyító tudományukat. Az eskütétel helyszíne szintén lehet a keresztút, melyet fordított irányban körbejárnak, majd elhelyezik ott áldozati ajándékaikat. Romániában több helyen élt az a szokás a sînziene nevű napon, hogy tündéreknek maszkírozott, virágékes lányok járták végig furulyázva, táncolva a házakat, és az útkereszteződésnél férfiruhás, kaszákkal felfegyverkezett lányokkal "küzdöttek meg". E rituális csaták szimbolizálták a nyári napfordulón megjelenő sînziene ("jó tündérek") és az "ördögi", téli démonok szembenállását.
A kereszt, mint szimbólum másféle módon is kapcsolódik a túlvilági lényekhez. Gondoljunk csak azokra a gonoszelhárító népi mozdulatokra, mint az ujj keresztbetevése, vagy a keresztvetés... Ugyanakkor megjelenésük ideje leggyakrabban az ún. "kereszteletlen" napokra, vagyis Karácsony és Vízkereszt közé esik, másrészt újhold idejére, vagyis a legsötétebb napokra az évben. Hekaté, a háromfejű, alvilági, görög istennő kutyákkal kísért, "rossz lelkekként" száguldó, vihar kísérte démonikus menetét az újhold sötét éjszakáin vezette fel az alvilág kapuján, a keresztutakon.
A keresztút, a mezsgye, az ösvények a tündérek birodalmához is tartoznak. A balkán hitvilág tündérei, a vilák pl. elragadják azokat, akik elalszanak a keresztútnál. Ezek az elragadottak általában tönkretéve, betegen kerülnek haza, és élményeik között "örvényben dobálás", "nyújtogatás és göngyölgetés", "csontficamítások" szerepelnek. Hasonló a helyzet a kelta mondák tündéreivel is. Másokat éjfélkor "ragadnak el az útról", hogy utána órákig kelljen ropnia a táncot a tündérekkel, mint ahogy azt egy gyimesi monda is őrzi. A tánchoz a zenét más elragadott, földi férfiak szolgáltatják, általában elhurcolt dudás, furulyás pásztorfiúk. Több elbeszélés tanúskodik arról, hogy valaki egy keresztútnál megleste a tündérek táncát, de ők általában nem látták a multaságot, csak a zenét, a cipők kopogását hallották. Az ilyen "hallgatózók" később "tündérbetegséget" kaptak, egy évig rázta őket a hideg büntetésül. A keresztutak legendája a sámánizmusban is szerepet játszik. Egy szagáj sámán látomásos elbeszélésében a következőket találhatjuk: "Amikor a sámán a nemzetségi sámánőshöz tart, rátalál egy hegyre. Ennek csúcsán áll a hatoldalú fenyő. Miután a fa lábánál megpihent, továbbindul. Hamarosan keresztúthoz ér, ahol egy láthatatlan sámán ül: a keresztút őrzője. Erről a helyről ágazik el minden út: a szellemeknek szentelt állatok ösvényei, a különböző betegségek útjai, valamennyi vadon élő állat csapásai. Az érkező most könyörög a láthatatlan sámánhoz, és gabonából erjesztett itallal kínálja; ekkor az megmutatja a helyes utat."
A közösségek gyógyítóinak hagyományaihoz az is hozzátartozik, hogy esküt tesznek a túlvilági lényeknek, akik hatalmukkal növelik az ő gyógyító tudományukat. Az eskütétel helyszíne szintén lehet a keresztút, melyet fordított irányban körbejárnak, majd elhelyezik ott áldozati ajándékaikat. Romániában több helyen élt az a szokás a sînziene nevű napon, hogy tündéreknek maszkírozott, virágékes lányok járták végig furulyázva, táncolva a házakat, és az útkereszteződésnél férfiruhás, kaszákkal felfegyverkezett lányokkal "küzdöttek meg". E rituális csaták szimbolizálták a nyári napfordulón megjelenő sînziene ("jó tündérek") és az "ördögi", téli démonok szembenállását.
A kereszt, mint szimbólum másféle módon is kapcsolódik a túlvilági lényekhez. Gondoljunk csak azokra a gonoszelhárító népi mozdulatokra, mint az ujj keresztbetevése, vagy a keresztvetés... Ugyanakkor megjelenésük ideje leggyakrabban az ún. "kereszteletlen" napokra, vagyis Karácsony és Vízkereszt közé esik, másrészt újhold idejére, vagyis a legsötétebb napokra az évben. Hekaté, a háromfejű, alvilági, görög istennő kutyákkal kísért, "rossz lelkekként" száguldó, vihar kísérte démonikus menetét az újhold sötét éjszakáin vezette fel az alvilág kapuján, a keresztutakon.
A sindarin (ejtsd: szindarin) egy J.R.R. Tolkien professzor által kidolgozott mesterséges nyelv. Tolkien mitológiájában a legáltalánosabban beszélt tünde nyelv a Harmadkori Középföldén. Az Első Korban a Beleriandban
maradt sindák nyelve volt (a telerek leszármazottai, akik a tündék Nagy
Vándorlása során elhagyták Középföldét). Mikor a noldák visszatértek
Középföldére, átvették a sindarin nyelvet (bár továbbra is úgy
tartották, hogy az eredeti anyanyelvük, a quenya
sokkal szebb). A sindarin és a quenya közös tőről fakad (a két nyelvben
sok hasonló szó is található), valószínűsíthetően mindkettő a korábbi
közös telerinből ered. Bár az Amanban beszélt telerin nem nagyon tért el
a quenyától, a sindarin jelentősen eltávolodott. Sokkal változékonyabb
mint az ősnyelv, és számos regionális „dialektusa” volt. A Doriathban beszélt változata, a Doriathrin volt a legnemesebb közülük. A Noldák eredeti nyelve, a quenya egyfajta „tünde latinná” vált, amelyet ünnepélyes alkalmakkor, vagy például a költészetben használtak.
A hanyatlás előtt a Númenori emberek többsége is beszélte a sindarint, amelyet később Gondorban is ismertek (főleg a tanultak). A Gyűrűk Urában Tolkien egyszerűen „the Elven-tongue” (a tündék beszéde) néven hivatkozik a sindarinra.
Tolkien eredeti elképzelése szerint azt a nyelvet, amelyből a sindarin kifejlődött a Noldák beszélték (a tündék második klánja), de később úgy döntött, hogy a Sindák nyelve volt. Ez az oka annak, hogy a régebbi műveiben még Noldorinnak hívták a nyelvet, mint például az Etymologiesban. Mikor a noldorinból sindarin lett, ezzel együtt átvette az (eredetileg vele kapcsolatban nem levő) Ilkorin nyelv néhány sajátosságát. A noldorin/sindarin nyelv grammatikailag és fonológiailag leginkább a walesi nyelvvel rokon,[2] amelyből Tolkien a hangzását és nyelvtana egy részét kölcsönözte (Tolkiennek – a quenya után – a velszi volt az egyik kedvenc nyelve). A sindarinra ezenkívül valószínűleg hatással voltak a germán nyelvek, mivel Tolkien az óangol, óészaki[3] és gót nyelvek mestere is volt. A sindarin agglutináló és izoláló jellegű nyelv, gyakoriak benne a magán- és mássalhangzóváltások, amelyek a kelta nyelvekre (főleg a bretonra) jellemzőek.[3] Nyelvtana a quenya nyelvhez képest kevésbé kidolgozott, szókincse jelenleg körülbelül 2500 szó. Lejegyzésére a noldák Középföldére való visszatérte előtt eredetileg a Cirth rúnákat használták, később általában a Tengwar ábécét.
A hanyatlás előtt a Númenori emberek többsége is beszélte a sindarint, amelyet később Gondorban is ismertek (főleg a tanultak). A Gyűrűk Urában Tolkien egyszerűen „the Elven-tongue” (a tündék beszéde) néven hivatkozik a sindarinra.
Tolkien eredeti elképzelése szerint azt a nyelvet, amelyből a sindarin kifejlődött a Noldák beszélték (a tündék második klánja), de később úgy döntött, hogy a Sindák nyelve volt. Ez az oka annak, hogy a régebbi műveiben még Noldorinnak hívták a nyelvet, mint például az Etymologiesban. Mikor a noldorinból sindarin lett, ezzel együtt átvette az (eredetileg vele kapcsolatban nem levő) Ilkorin nyelv néhány sajátosságát. A noldorin/sindarin nyelv grammatikailag és fonológiailag leginkább a walesi nyelvvel rokon,[2] amelyből Tolkien a hangzását és nyelvtana egy részét kölcsönözte (Tolkiennek – a quenya után – a velszi volt az egyik kedvenc nyelve). A sindarinra ezenkívül valószínűleg hatással voltak a germán nyelvek, mivel Tolkien az óangol, óészaki[3] és gót nyelvek mestere is volt. A sindarin agglutináló és izoláló jellegű nyelv, gyakoriak benne a magán- és mássalhangzóváltások, amelyek a kelta nyelvekre (főleg a bretonra) jellemzőek.[3] Nyelvtana a quenya nyelvhez képest kevésbé kidolgozott, szókincse jelenleg körülbelül 2500 szó. Lejegyzésére a noldák Középföldére való visszatérte előtt eredetileg a Cirth rúnákat használták, később általában a Tengwar ábécét.
Tündérek a magyar néphitben
-
A magyar néphitben a tündér elsősorban a Dél-Alföldön, Dunántúlon, Erdély, Moldva, Bukovina területén, és a Felföld sok helyén fordult elő. Ezen területeken a tündérek fiatal, hosszú hajú, általában fehér ruhás, gyönyörű nők, rendszerint csoportosan jelennek meg. Kedvelt megjelenési helyeik az elhagyott ösvények, keresztutak, hidak, árkok, tavak. Előszeretettel énekelnek, zenélnek, fürdenek, néha nagy táncmulatságokat vagy ebédeket tartanak.
A tündérek lehetnek jók és rosszak is.
Képesek repülni, alakot váltani (például hattyúvá vagy forgószéllé változni). A férfiakat elcsábítják, elragadják vagy tévútra vezetik; a csecsemőket elcserélik, a lovakat elkötik éjszakai mulatságaikhoz (Bukovinában bizonyos napokon mákkal szórták körbe ellenük az istállót). Azokat, akik mulatságaikat megzavarják, meneteik útjába kerülnek, vagy tánchelyeikre lépnek, betegségekkel sújtják: a néphit szerint a bénulást, némaságot, őrületet, vagy kisebesedett lábat a tündérek okozhatják.
A jó tündérek képesek megmenteni a veszélyben levő embert. (Például a tóba fulladozót kimenteni a vízből).
Hasonló és valószínűleg közös gyökerű mitológiai lények a Balkán tündérei: a délszláv vila ésszamodiva, szamovila, az albán, román zinâ, zîna (legáltalánosabb román tabunevükön fele) és a görög nereida. Valószínűleg a görög és ószláv nimfák utódai. Idővel fokozatosan összeolvadtak aboszorkányokkal, bár eredetileg a boszorkány természetfeletti képességekkel bíró ember, a tündér emberalakú démon volt.
Tündérek a magyar hitvilágban
Az õsmagyar hitvilág rendkívül gazdag különbözõ lényekrõl szóló mondákban - nem hiányoznak a tündérekrõl szóló mesék sem.
Az õsmagyar hitvilág rendkívül gazdag különbözõ lényekrõl szóló mondákban - nem hiányoznak a tündérekrõl szóló mesék sem.
Ami a tündér szó eredetét illeti, egyik valószínû eredete, a "tûnni" ige, ami kifejezheti a tündéri természet fel- majd eltûnõ jelenségét. Erre utalnak az olyan szólásmondások, kifejezések is, mint "eltûnt, mint a tündér", "tündér szerencse", "tündér világ".
Másik lehetséges eredete a szónak a "tündöklõ", "tündöklik" kifejezések, melyek a tündérek világának pompájával, a tündéri fénnyel, szépséggel, boldogsággal hozható összefüggésbe.
A régi néphit Erdélyt tartja a tündérek lakhelyének, ahol a néphagyomány egyébként a mai napig számos várat régen tündérek által lakottnak vagy általuk építettnek tart. Ezek a régi várak az aranyi, dévai, kecskekõi, firtosi, tartodi, torjai és a kolozsvári várak.
A tündérek társas viszonyban élnek, és érdekes, hogy a mondák többnyire csak tündérlányokról mesélnek, férfiakat csak nagyon ritkán emlegetnek.
Az egyik legfontosabb jellemzõje a magyar tündérlegendáknak az arany szín központi szerepe - lépten-nyomon találkozunk sarkig érõ aranyhajú tündérekkel aranyos ruhában. A tündérek "Arany Boldoghonban" élnek és arany oroszlán áll õrt a palota kapujában, ahol minden aranyból van. Az Aranyka, mint tündérnév is meglehetõsen gyakori.
Mindez valószínûleg az idillszerû életkörülményeket hivatott szimbolizálni. Az Arany Boldoghonba a réz, ezüst és arany erdõkön át vezet az út, ahol a fákon ragyogó csillagok teremnek, ezüst források folynak, és ahol a varjúkárogás is rigódal. A palota ablakaira madarak repülnek és énekükre a tündérek táncra kelnek. A tündérgyermekeknek ajkára az égbõl csöpög a tej és bölcsõjük hóból és napsugárból van. Ha könnyeznek, szemükbõl gyöngy hull és ha mosolyognak, ajkaikról rózsák.
Másik szembetûnõ jellemzõje a magyar tündérmeséknek a hetes szám fontossága. Legnyilvánvalóbb erre utaló jel, hogy tündérhon hetedhét országon, hét tengeren, vagy hét világon is túl található - ez az "útleírás" mondhatni rendszeres a magyar tündérmítoszokban. Néhány más hasonló kifejezés még a "hét mély völgy" és az "égig nyúló hét hegylánc".
Tündérországba mindazonáltal csak nagyon ritkán juthat el halandó, ehhez a tündérek kegyeltjének, választottjának kell lenni, és akkor is csak kemény próbák kiállása és megingathatatlan hûség tanúságtétele után juthat el hozzájuk. Aki hûtlenséget mutatott, varázslattal visszaküldték és gyakorta sanyarú pásztoréletmódra ébredt fel az ilyen, soha nem tudván, hogy került ki tündérhonból.
A monda viszont azt tartja, hogy régen a tündérek éjjelente rendszeresen átjártak a mi világunkba Csallóközben, mikor annak még nem ez volt a neve, hanem Macskarév. Egy öreg fûzfa alatt terítették meg asztalukat, és bárki csatlakozhatott hozzájuk, és annyit szedhetett, amennyit akart és miután fölállt, a tündérek sarujából aranypor hullott a nyomába. Miután egy gazember egyszer hálátlanul viselkedett a tündérekkel, azok nem jöttek többet. Amíg a tündérek erre a helyre jártak, annyira szép volt, hogy "aranykert"-nek hívták, de miután eltûntek, Csallóköz lett a neve.
Más legendák szerint a hajdani erdélyi tündérvárakban idõközönként a mai napig megjelennek néha a tündérek, akik az adott várban laktak. Így a Mezõbánd melletti Pogányvárban kilencévente megjelenik két tündér, a Déva várában lakott tündér pedig hétévente tér vissza.
Ami a tündér szó eredetét illeti, egyik valószínû eredete, a "tûnni" ige, ami kifejezheti a tündéri természet fel- majd eltûnõ jelenségét. Erre utalnak az olyan szólásmondások, kifejezések is, mint "eltûnt, mint a tündér", "tündér szerencse", "tündér világ".
Másik lehetséges eredete a szónak a "tündöklõ", "tündöklik" kifejezések, melyek a tündérek világának pompájával, a tündéri fénnyel, szépséggel, boldogsággal hozható összefüggésbe.
A régi néphit Erdélyt tartja a tündérek lakhelyének, ahol a néphagyomány egyébként a mai napig számos várat régen tündérek által lakottnak vagy általuk építettnek tart. Ezek a régi várak az aranyi, dévai, kecskekõi, firtosi, tartodi, torjai és a kolozsvári várak.
A tündérek társas viszonyban élnek, és érdekes, hogy a mondák többnyire csak tündérlányokról mesélnek, férfiakat csak nagyon ritkán emlegetnek.
Az egyik legfontosabb jellemzõje a magyar tündérlegendáknak az arany szín központi szerepe - lépten-nyomon találkozunk sarkig érõ aranyhajú tündérekkel aranyos ruhában. A tündérek "Arany Boldoghonban" élnek és arany oroszlán áll õrt a palota kapujában, ahol minden aranyból van. Az Aranyka, mint tündérnév is meglehetõsen gyakori.
Mindez valószínûleg az idillszerû életkörülményeket hivatott szimbolizálni. Az Arany Boldoghonba a réz, ezüst és arany erdõkön át vezet az út, ahol a fákon ragyogó csillagok teremnek, ezüst források folynak, és ahol a varjúkárogás is rigódal. A palota ablakaira madarak repülnek és énekükre a tündérek táncra kelnek. A tündérgyermekeknek ajkára az égbõl csöpög a tej és bölcsõjük hóból és napsugárból van. Ha könnyeznek, szemükbõl gyöngy hull és ha mosolyognak, ajkaikról rózsák.
Másik szembetûnõ jellemzõje a magyar tündérmeséknek a hetes szám fontossága. Legnyilvánvalóbb erre utaló jel, hogy tündérhon hetedhét országon, hét tengeren, vagy hét világon is túl található - ez az "útleírás" mondhatni rendszeres a magyar tündérmítoszokban. Néhány más hasonló kifejezés még a "hét mély völgy" és az "égig nyúló hét hegylánc".
Tündérországba mindazonáltal csak nagyon ritkán juthat el halandó, ehhez a tündérek kegyeltjének, választottjának kell lenni, és akkor is csak kemény próbák kiállása és megingathatatlan hûség tanúságtétele után juthat el hozzájuk. Aki hûtlenséget mutatott, varázslattal visszaküldték és gyakorta sanyarú pásztoréletmódra ébredt fel az ilyen, soha nem tudván, hogy került ki tündérhonból.
A monda viszont azt tartja, hogy régen a tündérek éjjelente rendszeresen átjártak a mi világunkba Csallóközben, mikor annak még nem ez volt a neve, hanem Macskarév. Egy öreg fûzfa alatt terítették meg asztalukat, és bárki csatlakozhatott hozzájuk, és annyit szedhetett, amennyit akart és miután fölállt, a tündérek sarujából aranypor hullott a nyomába. Miután egy gazember egyszer hálátlanul viselkedett a tündérekkel, azok nem jöttek többet. Amíg a tündérek erre a helyre jártak, annyira szép volt, hogy "aranykert"-nek hívták, de miután eltûntek, Csallóköz lett a neve.
Más legendák szerint a hajdani erdélyi tündérvárakban idõközönként a mai napig megjelennek néha a tündérek, akik az adott várban laktak. Így a Mezõbánd melletti Pogányvárban kilencévente megjelenik két tündér, a Déva várában lakott tündér pedig hétévente tér vissza.
Kelta tündérfajták
A kelta történetekben sokféle tündér szerepel. A jóságos, az embereket segítő, gonosz, incselkedő vagy a bárdokat és a kiválasztottakat zenére, táncra tanító lények a mindennapi élet természetes részei voltak, az emberek csodás történeteket meséltek róluk. Tündérek laktak a házakban, a bányákban, az erdőkben, tavakban, folyókban, a hegyvidéken és a föld mélyén is.
Bogie-k
Általános elnevezésként a bogie-t, általában különféle goblinfajtákra használják.
Az Awd Goggie a bogie-k egyik fajtája. Elvarázsolt erdőkben, gyümölcsösökben él, és gyermekeket rabol. Az okos gyerekek távol maradnak ezektől a helyektől, különben elviszi őket az Awd Goggie.
A Barguest egy szarvakat viselő, nagyfogú, karmos, tüzes szemű bogie-féle. Sok formát fel tud venni, de általában bozontos, fekete kutyaként jelenik meg. Ha valami híres személy hal meg, a Barguest üvöltő kutyákat vezet végig az utcákon.
A Bauchan-ok szintén bogie-félék, a hobgoblinok fajtájából. Mint a legtöbb tündér, nagyon szeretik a trükköket. Néha veszélyesek, néha segítőkészek, ahogy a kedvük tartja.
A Shellycoat egy skót bogie, aki patakokban él. Teste tele van kagylókkal, amikor megmozdul, a kagylók csörögni kezdenek. Sokszor viccel meg utazókat azzal, hogy tévútra vezeti őket, ha nem vigyáznak.
Goblinok
A Goblinok fondorlatos tolvajok és gazfickók. Állatok képében jelennek meg, és tündérgyümölcsökkel csábítják el az embereket.
A Knocker-ek, a bányászgoblinok, bár elég rossz a hírük, segítőkészek is lehetnek. A bányákban hallható kopogó hangról ismerhetők fel, így keresik az érceket. Ha megfelelő élelmet hagynak hátra számukra, akkor nem bántják az embereket.
A Coblynau-k walesi bányatündérek, hasonlóak, mint a Knockerek. Jó jelnek számít, ha valaki találkozik velük, mivel ahol ők bányásznak, ott vannak a jó érclelőhelyek.
A Bogle-k a goblinok egyfajta megjelenési formája. Csak a hazugokkal és a gyilkosokkal szemben követik el gonosztetteiket.
A Phooka egy ír goblinfajta, aki különféle vadállatok alakját öltheti magára. Lehet kutya, ló, bika, vagy sas is, de mindig fekete, lángoló szemekkel jelenik meg. Kedvenc foglalatossága, hogy meglovagoltatja a fáradt utazókat. Kezelhető, kedves póninak mutatkozik, de amikor felszállnak rá, vad vágtába kezd, majd ahol neki tetszik, leveti magáról áldozatát.
A Redcap a leggonoszabb goblinok egyike. Előszeretettel lakik romos tornyokban, főleg azokban, amiknek rossz híre van. Vörös sapkája emberi vérrel van festve.
Hobgoblinok
A Hobgoblinok rossz hírnévnek örvendenek, a goblinok gonosz fajtájának tartják őket. Máshol barátságos Brownie félékként ismerik őket, akik segítőkészek de szeretik a tréfákat. Nem szabad bántani őket, mert gonoszkodóvá válhatnak.
Brownie-k
A Brownie-k apró, bozontos, ráncos, barna bőrű kis teremtmények. Vagy meztelenek, vagy rongyos, barna ruhácskákban járnak. Szeretnek házakba beköltözni, amikről azután gondoskodnak. Éjszaka elvégzik a munkákat, elrendezik a szarvasmarhák és jószágok dolgát. Ha lusta szolgáló van a háznál, őt bosszantják. Minden Brownie elvárja a tejszínt, a tejet és a mézes süteményt. Nem szabad ruhát és túl sok ételt elöl hagyni, mert ezt támadásnak veszik és elhagyják a házat. Gondoskodni kell róluk, nem kritizálni a munkájukat. Amikor egy paraszt kritizálta a kaszálást, akkor a brownie az egész termést bosszúból feldobta egy sziklaszirtre.
A Boggart a gonosz Brownie-k elnevezése.
A Bwca a brownie walesi fomája. Hajlamosak hisztizni, ha kritizálják a munkájukat. Megvetik a pletykákat és a nagyorrú embereket.
Fenoderee egy Man szigeti brownie. Imád segíteni a parasztoknak, ami nem mindig jó dolog. Egyszer becsapták azzal, hogy vizet kellett mernie egy szitával. Egykor nagyon dolgos tagja volt a Ferrishyn-nek, azaz a Man szigeti tündérek törzsének, de száműzték, mikor lekéste az őszi ünnepet, egy emberlány miatt, akinek udvarolt.
Killmoulis egy csúnya brownie, aki malmokban tanyázik. Hatalmas orra van és hiányzik a szája. Úgy eszik, hogy az ételt az orrlyukaiba tömi. Molnároknál dolgozik, de a segítség mellett gyakran követ el csínyeket, kellemetlenségeket.
Leprechaunok
A Leprechaun-ok olyan manók, akik mindig egyedül láthatók, egyik kezükben kis kalapáccsal, a másikban kulccsal. Fejükön háromszögletű kalapot viselnek és általában zöld ruhában járnak. Ők az ír tündérek cipészei. Amikor a tündérek a fizikai világban járják a táncot, mindig elkoptatják a cipőiket. A leprechaunok egy levél alatt üldögélve foltozzák meg ezeket a lábbeliket. Nagyon ravaszak, nehezen lehet őket nyakoncsípni. Egy kútba rejtve őrizgetik arannyal teli edénykéjüket. Ahhoz, hogy ezt megszerezzük, muszáj előbb meglátnunk őt, mint ahogy ő látna meg minket.
A Cluricaun, amikor befejezte a munkáját, leprechaunná változik. Borospincéket fosztogat és birkákat, juhokat kínoz azzal, hogy rajtuk lovagol fel és alá a holdfényben.
Szellem tündérek
A Banshee-k ír halálszellemek, általában női alakban jelentkeznek. Hosszú hajuk van, zöld ruhát és szürke köpenyt viselnek. Szemük vörösen izzik a folytonos sírástól. Kiáltásuk halált hoz arra, aki meghallja.
A Bean-Nighe a Banshee skót megfelelője. Az ír és a skót folyók, patakok mellett gyakori. Ő mossa azoknak az embereknek a vérfoltos ruháit, akik hamarosan meghalnak. Azoknak a nőknek a szellemei, akik szülés közben haltak meg. Addig kell mosniuk, amíg újra meg nem halnak.
A Sprite az apró szellem tündérek elnevezése.
Szerencsehozó, segítő tündérek
Az Arkan Sonney a Man szigetén élő tündér disznók, azaz szerencsemalacok. Szerencsét hoznak arra, aki el tudja őket fogni.
A Bean-Tighe jóságos, nagymamaszerű teremtmények elnevezése. Elvégzik a mindennapi házimunkát és vigyáznak a gyerekekre, egészen addig, amíg tejet és süteményt kapnak fizetségül.
A Bendith y Mamau Carmarthenshire-ben (Wales) a tündérek elnevezése. A név jelentése Az Anya Áldása. Ezt a kifejezést az átkok elleni védekezésül használják.
A Plant Rhys Dwfen a tündérek egyik törzse, akik egy apró, láthatatlan földön élnek, amin egy értékes gyógynövény terem. Rendkívüli szépségűek, de meglehetősen alacsonyak. Szeretnek licitálni, de becsületesek és kedvesek azokkal az emberekkel, akik velük kedvesek.
Rosszindulatú vagy csínytevő tündérek
A Fachan tündérek Skócia nyugati fennsíkjainak lakói. Egy szemük, egy kezük, egy lábuk van. Gonosz lények, akik szöges bunkókkal riasztják el az embereket. Az ír Fomoiriak megfelelői.
A Foawr a Man sziget kődobáló óriásai. Gyakran elragadják a jószágokat.
A Pooka (esetleg a Phooka) olyan tündér, aki magának követeli a Samhain után betakarítatlanul hagyott terményt. Azok a parasztok, akik ez után az idő után aratnak, az ő dühével kerülnek szembe.
A Pixie-k zöld tündérek, akik gyakran sündisznó alakját öltik magukra. Ismertek még csibész, pisgie, és piskie néven is. Cornwallból származnak. A kövek árnyékában táncolnak, csengettyűik hangját gyakran hallani a mocsárvidéken. Lovakat lopnak és élvezettel hajszolják őket. Szétdobálják a konyhások edényeit, serpenyőit. Ennek ellenére ritkán bántanak bárkit is, bár szívességük általában rosszul sül el.
A Fir Darrig nép szörnyűséges vicceket és tréfákat követnek el. Kedvesnek kell lenni velük annak, aki nem akar tréfáik középpontjában állni.
A Gwyllion a walesi hegyek tündéreinek neve, akik csak üldögélnek a sziklákon vagy az ösvényeken, és gonoszan bámulnak az arra menőkre.
Alakváltó tündérek
Corrigan éjjel gyönyörű szűzként, nappal ronda banya képében jelentkezik. Azt a napot várja, amikor egy ember beleszeret és követi őt a nappalba. Ekkor végleg asszonyi formát ölthet.
Őrzők
A Korred-ek különös kinézetű és szeszélyes, de rendszerint jó természetű lények, akik a britanniai állóköveket őrzik.
A Lunantishess (vagy Lunantishee) egy olyan csoport, akik a kökénybokrokat őrzik. Nem engedélyezik, hogy bárki ágat törjön erről a bokorról november 11-én, vagy május 11-én. Ha valaki ezeken a napokon vág vagy tör le egy ágat, szerencsétlenség éri.
A Spriggan mogorva és csúnya, nagyon kicsi teremtmények neve. Hatalmas méretűre fel tudják fújni magukat, és úgy gondolják, hogy óriások szellemei. Ők őrzik a dombok kincseit, de maguk is romboló, veszélyes tolvajok. Elrabolják a gyermekeket, és egy visszataszító Spriggan gyereket hagynak ott helyükben. Kirabolják a házakat, és elpusztítják a termést.
Vízben, vagy víz közelében élő tündérek
A Merrow-k az ír sellők. Vörös tollas fejfedőt viselnek. Ha a sapkájukat ellopják, akkor nem tudnak visszatérni a tenger habjaiba, ahol élnek. A női sellők nagyon szépek, de meglátni őket általában a vihar előjele. Gyakran szeretnek egymásba halászokkal, mert a férfi sellők elég visszataszító külsővel rendelkeznek, bár nagyon barátságosak. A parton sokszor mutatkoznak kis szarvatlan marhaként.
A Nuckelavee egy szörnyű, skót tengeri tündér, amelyik hatalmas ló formájában, lábán uszonyokkal, nagy szájjal és gonosz szemekkel jelenik meg. Nyaka alig bírja tartani óriási fejét. Nincs bőre, ezért kilátszanak sárga erei, és fekete vére. Izmai vörösek, inai fehérek. Utálja a folyóvizet, ezért ha valakit üldözőbe vesz, elég csak keresztezni egy kis patakot vagy átkelni egy folyón.
Peg Powler a folyótorkolatokban élő zöld, éles fogú, hosszú hajú vízboszorkány. Megragadja a bokáját annak, aki áll vagy gázol a vízben. Áldozatát lehúzza a víz alá és belefojtja a folyóba. Hasonló, mint Jenny Greenteeth.
A Gwragedd Annwn csodálatos, walesi vizi tündérlányok, akik néha emberekkel házasodnak.
A Tylwyth Teg a walesi tündérek egyik víz vagy föld alatt élő fajtája. Elrabolják a hosszú szőke hajú gyerekeket. A tündérlányok gyakran kötnek emberekkel házasságot. Tündérgyűrűben táncolnak. Sokféle gomba nő boszorkánykörben, ezekről úgy tartják, a táncoló tündérek lábnyomai. Egy másik walesi tündérnépről, az Ellyllon-ról úgy tartják, mérges gombát eszik. Valószínűleg ez is összefüggésben áll a gombakörökkel.
A Selkie-k (ír néven Roane) fókatündérek, akik az Orkney és Shetland szigetek körüli tengerben élnek. A női selkie-k le tudják vetni fókabőrüket, hogy csodaszép nőkként jelenjenek meg az emberek között. Ha egy ember megszerez egy ilyen üres fókabőrt, a selkie-nek muszáj feleségül mennie hozzá, de a férfinak el kell rejtenie előle a bőrt, mert ha megtalálja, azonnal visszatér a tengerbe. Az elhagyott férjnek ezek után megszakad a szíve és meghal. A férfi selkie-k képesek vihart támasztani, és felborítani a hajókat, hogy bosszút álljanak azokért a rokonaikért, akikkel emberi kezek végeztek.
A Glaistig csábító, női vizitündér. Kecsketestét hosszú, zöld ruha alá rejti. Táncra bírja az embereket, majd kiszívja a vérüket. Jóindulatú is tud lenni, gyakran ellátja a gyerekeket és az öregeket, vagy őrzi a parasztok állatait.
Urisk egy skót tündér, aki kedveli a kis tavacskákat. Nagyon magányos és próbál barátokat találni az emberek között, de általában elmenekülnek előle, mivel meglehetősen ijesztően néz ki.
A Well Spirit-ek elbűvölő tündérek, akik szeretik az embereket. Sokszor szép külsejű emberek képében jelennek meg, és akit sikerül átölelniük, azt behúzzák magukkal egy kútba, hogy ott örök életére társuk legyen.
A Kelpie-k skót vizitündérek, akik fiatal lovak képében vagy szőrös emberekként jelentkeznek legtöbbször. Folyók és patakok közelében élnek. Megengedik az embereknek, hogy felmásszanak rájuk, majd beszáguldanak velük a vízbe.
Az Each-Uisge hasonlóak a Kelpie-khez, de sokkal veszélyesebbek. Tavakban és tengerekben élnek. Miután szétmarcangolták áldozatukat, a mája kivételével megeszik a húsát. A szárazföldön lóként csak akkor tudnak közlekedni, ha érzik a tenger illatát.
Tuatha dé Danann
Daoine Sidhe a Tuatha Dé Danann (Danu istennő népe) elnevezése, miután Mil fiai a föld alá, a tengerek mélyére és a távoli nyugati szigetekre űzték őket Írországból. Királyuk Finvarra, akinek a Knockma domb alatti tündérkastélyban van a székhelye. Nagy fidchell játékos, még egy ember sem tudta megverni ebben a játékban. Nagyon szereti a nőket, gyakran rabol magának asszonyt az emberi világból. Népe nagyon szeret hurling -meccset (kb. a gyeplabda és a rögbi keveréke) játszani.
A Leanan-Sidhe is az ír tündérek egyik fajtája.
A Leanan-Sidhe is az ír tündérek egyik fajtája.
A Seelie Court a jó tündérek arisztokráciája, akik időnként hatalmas felvonulást rendeznek. Úgy hiszik, ők az utolsók a Tuatha dé Danann-ból. Gonosz megfelelőik az Unseelie Court.
Az Unseelie Court a gonosz, rosszindulatú tündérek elnevezése. Általában félhomályban látják őket. Olyan embereket rabolnak el, akik az útjukban vannak. Az áldozatokat elviszik, megverik, és gonosz terveik megvalósításában használják fel őket.
Manók, koboldok, tündérek
Vajon tényleg léteznek, és, ha igen, miért csak a gyerekek láthatják őket...
Gyermekként még nem kételkedünk különböző meselények, tündérek, manók, koboldok létezésében. Csak az emberi képzelet szülöttei? Vagy ennél többről volna szó? Egyesek szerint bolygónkon egyszerre, egy időben, párhuzamosan több dimenzió is létezik. Vannak, akik úgy vélik, hogy ezek közül az egyik a mesék dimenziója, amely valamiféle "átjáró" segítségével összeköttetésben áll a mi világunkkal.
A lények felbukkanása a hiedelmek szerint földrajzi területhez kötött. Manókról, koboldokról az észak-európai népek legendái mesélnek. A régi magyar szájhagyomány szerint Erdélyben és Csallóközben száz éve nem számított ritkaságnak, hogy tündérek köszöntek rá a természetben vándorlókra. Hasonló élményekről mesélnek a skótok Corriewater vadregényes völgyével kapcsolatban: idős emberek elbeszélése szerint a tündérek felbukkanása arrafelé nem volt meglepő. Nem féltek tőlük, sőt a találkozást vidám dolognak tartották: gyakran együtt táncoltak, mulatoztak a mesebeli lényekkel.
A mesékben többféle tündérről olvashatunk: vannak közöttük harcosok és szelídek. Létezik vízitündér, jó tündér, sőt fogtündér is. Közös jellemzőjük, hogy nagyon érzékenyek.
Vannak, akik szerint a gyermekek azért látják a tündéreket, mert a fiatal lélek még nem nőtt össze teljesen fizikai testével, ezért képesek más világok határát átlépni, kommunikálni szellemekkel vagy manókkal, tündérekkel. Négy- öt éves kor körül ez a nyitottság általában megszűnik, hogy a fizikai világra összpontosíthassunk. De vannak olyan emberek, akiknél a felejtési folyamat későbbre tolódik, nem teljes, vagy akár el is maradhat.
Bár a koboldok és a manók első látásra hasonlóak, és varázserővel rendelkeznek, mégis különböznek egymástól. A koboldok ritkábban merészkednek az ember közelébe. Az erdőben szeretnek ilyesztgetni, gonoszkodni, de a közhiedelem szerint, ha követjük a szivárványt, és a végében rájuk találunk, aranyat adnak. A manók viszont segítőkészek, az embereket legfeljebb megleckéztetik. A német gyerekeknek az álommanó segít elaludni. Az ezoterikusok szerint másik világokat legkönnyebben az álmunkban fedezhetünk fel. Állítólag ez gyakrabban megtörténik, mint gondolnánk, de mire felébredünk, már nem emlékszünk rá.
Üdv: Csenge&Csenge
A keresztnevek sindarin megfelelőinek megalkotása során
mindig az előbbiek eredeti jelentését használtam fel és azt próbáltam
minél pontosabban visszaadni a fordításban, bár a hiányos szókincs, ill.
számos keresztnév ismeretlen etimológiája miatt jó pár név fordítása komoly
nehézségekbe ütközött, így ezek közül sok nem is szerepel az alábbi listában.
Az így létrehozott sindarin nevek összességében természetesen
kizárólag az én személyes ízlésemet tükrözik, minthogy a különféle lehetséges
változatok közül mindig az általam leginkább hangzatosnak talált neveket
választottam ki, még akkor is, ha ezek esetleg a többinél kevésbé pontosan
adják vissza az eredeti jelentéseket. Ennek megfelelően természetesen
más, ezektől akár jobb fordítás-változatok is ugyanúgy elképzelhetőek
lehetnek.
Zárójelben az egyes nevek sindarin megfelelői után mindenhol
megadtam azok alkotóelemeit a jelentésükkel együtt. A csillag (*) szimbólum
itt is a sindarin korpusz ismert szavaiból képzett, vagy más, rokon tünde
nyelvek mint pl. a quenya szavaiból, ill. a primitív szógyökökből utólag
leszármaztatott, rekonstruált szavakat jelöli.
Megjegyzés: A nevek jelenleg átdolgozás alatt
állnak, így az alábbi lista egyelőre még a régi névfordításaimat tartalmazza,
melyeken az elmúlt években csupán néhány apróbb változtatást végeztem.
Enith inu (Női nevek)
ADÉL - Arwen (ar- nemes + gwend
leányzó)
ADRIENN - Aeril (aer tenger + -ril)
ÁGNES - Aeriel (aer szent + iell szűz)
ÁGOTA - Faelwen (fael igaz, nemeslelkű + gwend leányzó)
ALBERTA - Argaladel (ar(a)- nemes + calad fény + -el)
ALEXA, ALEXANDRA - Berenil (*baron védő, megmentő + -il)
ALIZ - Idhreniel (idhren bölcs + -iel)
ALMA - Cuiloneth (cuil élet + oneth vmit adó nő)
ANDREA - Díriel (dîr férfi + -iel)
ANETT - Melui (melui bájos, kedves)
ANGÉLA - Galunnis (*galún angyal + dîs nő)
ANIKÓ - Hiranneth (Hîr Úr + ann ajándék + -eth)
ANITA, ANNA - Andis (ann ajándék + dîs nő)
ANTÓNIA - Ernil (ernil herceg)
ARANKA - Malwen (mall arany + gwend leányzó)
BARBARA - Endóriel (*endor külföld + -iel)
BEÁTA - Gelir (gelir boldog)
BEATRIX - Galoneth (gâl fény + oneth vmit adó nő)
BERNADETT - Belnis (bell erős + dîs nő)
BIANKA - Aglareth (aglar ragyogás + -eth)
BOGLÁRKA - Míriel (mîr ékkő + -iel)
BORBÁLA - Endoril (*endor külföld + -ril)
BRIGITTA - Belleth (bell erős + -eth)
CECÍLIA - Archent (ar- vmi nélkül + hent szemek)
CSENGE - Nelladel (nelladel csengőszó)
CSILLA - Gilnis (gil- csillag + dîs nő)
DALMA - Laeriel (laer dal + -iel)
DIÁNA - Taurin (taur erdő + rîn királynő)
DINA - Baudhril (baudh ítélet + -ril)
DÓRA, DORINA, DOROTTYA - Hirannis (Hîr Úr + ann ajándék + dîs nő)
EDINA - Heleth (heleth bunda)
EDIT - Galwaeth (galu jószerencse + maeth harc)
ELVIRA - Orcheliel (orchal fenséges + -iel)
ELZA - Hirwethril (Hîr Úr + gwest eskü + -ril)
EMESE - Naneth (naneth anya)
EMÍLIA - Damaeth (dan ellen + maeth harc)
ENIKŐ - Inuaras (inu nőstény + aras szarvas)
ERIKA - Ergoneth (er- egyetlen + caun uralkodó + -eth)
ERZSÉBET - Hirwestiel (Hîr Úr + gwest eskü+ -iel)
ESZTER - Elnis (êl csillag + dîs nő)
ETA, ETELKA - Nana (nana anya)
ÉVA - Cuiliel (cuil élet + -iel)
EVELIN - Cuiloneth (cuil élet + oneth vmit adó nő)
FANNI - Riel (rî virágfüzér + -iel)
FATIMA - Istiel (ist tudás + -iel)
FELÍCIA - Gelirdis (gelir boldog + dîs nő)
FLÓRA - Lotheg (lotheg virág)
FRANCISKA - Laineth (lain szabad + -eth)
FRIDA - Sidhril (sîdh béke + -ril)
FRUZSINA - Merendis (meren boldog + dîs nő)
GABRIELLA - Hirthalionel (Hîr Úr + thalion bajnok + -el)
GEORGINA - Caeril (cae föld + -ril)
GIZELLA - Gadoril (gador börtön + ril)
GRÉTA - Gaeriel (gaer tenger + iell lánya vkinek)
GYÖNGYI - Halvireth (*halvir gyöngy + -eth)
GYÖNGYVÉR - Halvirthel (*halvir gyöngy + thêl lánytestvér)
HAJNALKA - Minuial (minuial hajnal)
HANNA - Hiranniel (Hîr Úr + ann ajándék + -iel)
HEDVIG - Maeth (maeth harc)
HELÉN - Anóriel (Anor Nap + -iel)
HELGA - Meren (meren vidám)
HENRIETTA - Pelcheryn (pêl körülzárt terület + heryn hölgy)
HERMINA - Gwaithil (gwaith sereg + -il)
IBOLYA - Elluin (*elluin ibolya)
ILDIKÓ - Authril (auth harc + -ril)
ILONA - Ithil (Ithil Hold)
IMOLA - Loril (lô vizes terület + -ril)
IRÉN - Sídhiel (sîdh béke + iell lány)
IVETT - Aglaril (aglar dicsőség + -ril)
IZABELLA - Hirwendis (Hîr Úr + gwend eskü + dîs nő)
JANKA - Hirfael (Hîr Úr + fael igaz, nemeslelkű)
JOLÁN - Faeliel (fael igaz, nemeslelkű + -iel)
JUDIT - Aglarnis (aglar dicsőség + dîs nő)
JÚLIA, JULIANNA - Fengil (fang szakáll + -il)
KAMILLA - Aranis (ar(a)- nemes + dîs nő)
KARINA - Meluiwen (melui bájos + gwend leányzó)
KAROLA, KAROLINA - Laindis (lain szabad + dîs nő)
KATA, KATALAIN, KATINKA - Arvael (*arvael tiszta)
KINGA - Nosmaeth (noss nemzetség + maeth harc)
KITTI - Arwaelen (*arvael tiszta + -en)
KLÁRA - Caladril (calad fény + -ril)
KLARISSZA - Silivren (silivren ragyogó)
KLAUDIA - Labadal (labadal ugriláb)
KORNÉLIA - Tilnis (till szarv + dîs nő)
KRISZTA, KRISZTINA - Híriel (Hîr Úr + iell lánya vkinek)
LAURA - Turlasel (*turlas babér + -el)
LÉDA - Faelnis (fael igaz, nemeslelkű + dîs nő)
LEILA - Morwen (môr éjszaka + gwend leányzó)
LILI, LILIÁNA - Nellos (*nellos liliom)
LILLA - Luin (luin kék)
LINDA - Thandis (thand pajzs + dîs nő)
LÍVIA - Luiniel (luin kék + iell lány)
LUCA - Minuilin (minui első + glîn fénysugár)
MAGDA, MAGDOLNA - Mindoneth (mindon torony + -eth)
MARCELLA - Edverenil (ed- külső + *baron védő, megmentő + -il)
MARGIT, MARGÓ - Gaerhel (gaer tenger + sell lánya vkinek)
MÁRIA - Meleth (meleth szeretet)
MARIANN, MARIANNA - Melethan (meleth szeretet + ann ajándék)
MÁRTA - Brennil (brennil úrnő)
MÓNIKA - Erui (erui magányos)
NÁDJA - Estel (estel remény)
NATÁLIA - Orhirionil (aur nap + Hirion az Úr fia + -ril)
NEFELEJCS - Alfirin (alfirin gondoljrámvirág)
NIKOLETTA - Gelwaith (gell diadal + gwaith nép)
NOÉMI - Deil (deil bájos)
NÓRA - Borfael (bôr hűséges + fael igaz, nemeslelkű)
OLGA - Geliriel (gelir boldog + -iel)
ORSOLYA - Medliel (medli medve + -iel)
PANNA - Andis (ann ajándék + dîs nő)
PATRÍCIA - Rodwen (rodwen nemes hölgy)
PAULA - Tithen (tithen kicsi)
PETRA - Gondis (gond szikla + dîs nő)
PIROSKA - Brúniel (brûn ősi + -iel)
RAMÓNA - Golverenil (goll bölcs + *baron védő, megmentő + -il)
REGINA - Ríniel (rîn királynő + -iel)
RENÁTA - Adonnen (*adonnen újraszületett)
RITA - Gaerhel (gaer tenger + sell lánya vkinek)
RÓZA, ROZÁLIA - Meril (meril rózsa)
SÁRA - Rien (rien uralkodónő)
SZABINA - Erthadril (erthad egyesítés + -ril)
SZANDRA - Berenil (*baron védő, megmentő + -il)
SZILVIA - Eryn (eryn erdő)
SZONJA - Golwen (golwen bölcs)
TEODÓRA - Hirannil (Hîr Úr + ann ajándék + -il)
TERÉZ - Laer (laer nyár)
TILDA - Turhel (tûr hatalom + sell lány)
TÍMEA - Clorfael (claur dicsőség + fael igaz, nemeslelkű)
TÜNDE - Elleth (elleth tündelány)
VALENTINA - Belwen (bell erős + gwend leányzó)
VALÉRIA - Turil (tû erő + -ril)
VANDA - Thurin (thurin rejtett)
VANESSZA - Gwilwileth (gwilwileth pillangó)
VERA - Fael (fael igaz, nemeslelkű)
VERONIKA - Turanneth (tûr győzelem + ann ajándék + -eth)
VIKTÓRIA - Túriel (tûr győzelem + -iel)
VIOLA - Elluin (*elluin ibolya)
VIRÁG - Lothril (loth virág + -ril)
VIVIEN - Cuiniel (cuin élő + -iel)
ZITA - Lagoril (lagor gyors + -ril)
ZOÉ - Cuil (cuil élet)
ZSANETT - Hirann (Hîr Úr + ann ajándék)
ZSÓFIA - Idhren (idhren bölcs)
ZSUZSA, ZSUZSANNA - Nellosel (*nellos liliom + sell lány)
ADRIENN - Aeril (aer tenger + -ril)
ÁGNES - Aeriel (aer szent + iell szűz)
ÁGOTA - Faelwen (fael igaz, nemeslelkű + gwend leányzó)
ALBERTA - Argaladel (ar(a)- nemes + calad fény + -el)
ALEXA, ALEXANDRA - Berenil (*baron védő, megmentő + -il)
ALIZ - Idhreniel (idhren bölcs + -iel)
ALMA - Cuiloneth (cuil élet + oneth vmit adó nő)
ANDREA - Díriel (dîr férfi + -iel)
ANETT - Melui (melui bájos, kedves)
ANGÉLA - Galunnis (*galún angyal + dîs nő)
ANIKÓ - Hiranneth (Hîr Úr + ann ajándék + -eth)
ANITA, ANNA - Andis (ann ajándék + dîs nő)
ANTÓNIA - Ernil (ernil herceg)
ARANKA - Malwen (mall arany + gwend leányzó)
BARBARA - Endóriel (*endor külföld + -iel)
BEÁTA - Gelir (gelir boldog)
BEATRIX - Galoneth (gâl fény + oneth vmit adó nő)
BERNADETT - Belnis (bell erős + dîs nő)
BIANKA - Aglareth (aglar ragyogás + -eth)
BOGLÁRKA - Míriel (mîr ékkő + -iel)
BORBÁLA - Endoril (*endor külföld + -ril)
BRIGITTA - Belleth (bell erős + -eth)
CECÍLIA - Archent (ar- vmi nélkül + hent szemek)
CSENGE - Nelladel (nelladel csengőszó)
CSILLA - Gilnis (gil- csillag + dîs nő)
DALMA - Laeriel (laer dal + -iel)
DIÁNA - Taurin (taur erdő + rîn királynő)
DINA - Baudhril (baudh ítélet + -ril)
DÓRA, DORINA, DOROTTYA - Hirannis (Hîr Úr + ann ajándék + dîs nő)
EDINA - Heleth (heleth bunda)
EDIT - Galwaeth (galu jószerencse + maeth harc)
ELVIRA - Orcheliel (orchal fenséges + -iel)
ELZA - Hirwethril (Hîr Úr + gwest eskü + -ril)
EMESE - Naneth (naneth anya)
EMÍLIA - Damaeth (dan ellen + maeth harc)
ENIKŐ - Inuaras (inu nőstény + aras szarvas)
ERIKA - Ergoneth (er- egyetlen + caun uralkodó + -eth)
ERZSÉBET - Hirwestiel (Hîr Úr + gwest eskü+ -iel)
ESZTER - Elnis (êl csillag + dîs nő)
ETA, ETELKA - Nana (nana anya)
ÉVA - Cuiliel (cuil élet + -iel)
EVELIN - Cuiloneth (cuil élet + oneth vmit adó nő)
FANNI - Riel (rî virágfüzér + -iel)
FATIMA - Istiel (ist tudás + -iel)
FELÍCIA - Gelirdis (gelir boldog + dîs nő)
FLÓRA - Lotheg (lotheg virág)
FRANCISKA - Laineth (lain szabad + -eth)
FRIDA - Sidhril (sîdh béke + -ril)
FRUZSINA - Merendis (meren boldog + dîs nő)
GABRIELLA - Hirthalionel (Hîr Úr + thalion bajnok + -el)
GEORGINA - Caeril (cae föld + -ril)
GIZELLA - Gadoril (gador börtön + ril)
GRÉTA - Gaeriel (gaer tenger + iell lánya vkinek)
GYÖNGYI - Halvireth (*halvir gyöngy + -eth)
GYÖNGYVÉR - Halvirthel (*halvir gyöngy + thêl lánytestvér)
HAJNALKA - Minuial (minuial hajnal)
HANNA - Hiranniel (Hîr Úr + ann ajándék + -iel)
HEDVIG - Maeth (maeth harc)
HELÉN - Anóriel (Anor Nap + -iel)
HELGA - Meren (meren vidám)
HENRIETTA - Pelcheryn (pêl körülzárt terület + heryn hölgy)
HERMINA - Gwaithil (gwaith sereg + -il)
IBOLYA - Elluin (*elluin ibolya)
ILDIKÓ - Authril (auth harc + -ril)
ILONA - Ithil (Ithil Hold)
IMOLA - Loril (lô vizes terület + -ril)
IRÉN - Sídhiel (sîdh béke + iell lány)
IVETT - Aglaril (aglar dicsőség + -ril)
IZABELLA - Hirwendis (Hîr Úr + gwend eskü + dîs nő)
JANKA - Hirfael (Hîr Úr + fael igaz, nemeslelkű)
JOLÁN - Faeliel (fael igaz, nemeslelkű + -iel)
JUDIT - Aglarnis (aglar dicsőség + dîs nő)
JÚLIA, JULIANNA - Fengil (fang szakáll + -il)
KAMILLA - Aranis (ar(a)- nemes + dîs nő)
KARINA - Meluiwen (melui bájos + gwend leányzó)
KAROLA, KAROLINA - Laindis (lain szabad + dîs nő)
KATA, KATALAIN, KATINKA - Arvael (*arvael tiszta)
KINGA - Nosmaeth (noss nemzetség + maeth harc)
KITTI - Arwaelen (*arvael tiszta + -en)
KLÁRA - Caladril (calad fény + -ril)
KLARISSZA - Silivren (silivren ragyogó)
KLAUDIA - Labadal (labadal ugriláb)
KORNÉLIA - Tilnis (till szarv + dîs nő)
KRISZTA, KRISZTINA - Híriel (Hîr Úr + iell lánya vkinek)
LAURA - Turlasel (*turlas babér + -el)
LÉDA - Faelnis (fael igaz, nemeslelkű + dîs nő)
LEILA - Morwen (môr éjszaka + gwend leányzó)
LILI, LILIÁNA - Nellos (*nellos liliom)
LILLA - Luin (luin kék)
LINDA - Thandis (thand pajzs + dîs nő)
LÍVIA - Luiniel (luin kék + iell lány)
LUCA - Minuilin (minui első + glîn fénysugár)
MAGDA, MAGDOLNA - Mindoneth (mindon torony + -eth)
MARCELLA - Edverenil (ed- külső + *baron védő, megmentő + -il)
MARGIT, MARGÓ - Gaerhel (gaer tenger + sell lánya vkinek)
MÁRIA - Meleth (meleth szeretet)
MARIANN, MARIANNA - Melethan (meleth szeretet + ann ajándék)
MÁRTA - Brennil (brennil úrnő)
MÓNIKA - Erui (erui magányos)
NÁDJA - Estel (estel remény)
NATÁLIA - Orhirionil (aur nap + Hirion az Úr fia + -ril)
NEFELEJCS - Alfirin (alfirin gondoljrámvirág)
NIKOLETTA - Gelwaith (gell diadal + gwaith nép)
NOÉMI - Deil (deil bájos)
NÓRA - Borfael (bôr hűséges + fael igaz, nemeslelkű)
OLGA - Geliriel (gelir boldog + -iel)
ORSOLYA - Medliel (medli medve + -iel)
PANNA - Andis (ann ajándék + dîs nő)
PATRÍCIA - Rodwen (rodwen nemes hölgy)
PAULA - Tithen (tithen kicsi)
PETRA - Gondis (gond szikla + dîs nő)
PIROSKA - Brúniel (brûn ősi + -iel)
RAMÓNA - Golverenil (goll bölcs + *baron védő, megmentő + -il)
REGINA - Ríniel (rîn királynő + -iel)
RENÁTA - Adonnen (*adonnen újraszületett)
RITA - Gaerhel (gaer tenger + sell lánya vkinek)
RÓZA, ROZÁLIA - Meril (meril rózsa)
SÁRA - Rien (rien uralkodónő)
SZABINA - Erthadril (erthad egyesítés + -ril)
SZANDRA - Berenil (*baron védő, megmentő + -il)
SZILVIA - Eryn (eryn erdő)
SZONJA - Golwen (golwen bölcs)
TEODÓRA - Hirannil (Hîr Úr + ann ajándék + -il)
TERÉZ - Laer (laer nyár)
TILDA - Turhel (tûr hatalom + sell lány)
TÍMEA - Clorfael (claur dicsőség + fael igaz, nemeslelkű)
TÜNDE - Elleth (elleth tündelány)
VALENTINA - Belwen (bell erős + gwend leányzó)
VALÉRIA - Turil (tû erő + -ril)
VANDA - Thurin (thurin rejtett)
VANESSZA - Gwilwileth (gwilwileth pillangó)
VERA - Fael (fael igaz, nemeslelkű)
VERONIKA - Turanneth (tûr győzelem + ann ajándék + -eth)
VIKTÓRIA - Túriel (tûr győzelem + -iel)
VIOLA - Elluin (*elluin ibolya)
VIRÁG - Lothril (loth virág + -ril)
VIVIEN - Cuiniel (cuin élő + -iel)
ZITA - Lagoril (lagor gyors + -ril)
ZOÉ - Cuil (cuil élet)
ZSANETT - Hirann (Hîr Úr + ann ajándék)
ZSÓFIA - Idhren (idhren bölcs)
ZSUZSA, ZSUZSANNA - Nellosel (*nellos liliom + sell lány)
Enith einu (Férfi nevek)
ÁBEL - Thulon (thûl lélegzet
+ -on)
ÁBRAHÁM - Rimadar (rim sokaság + adar apa)
ADALBERT - Argalador (ar(a)- nemes + calad fény + -or)
ÁDÁM - Adan (adan ember)
ADORJÁN, ADRIÁN - Aerion (aer tenger + ion fiú)
ÁGOST, ÁGOSTON - Orchalon (orchal fennkölt + -on)
ÁKOS - Glanthor (glân fehér + thôr sas)
ALADÁR - Daeron (daer hatalmas + -on)
ALBERT - Argalad (ar(a)- nemes + calad fény)
ALFRÉD - Ellon (ellon tünde férfi)
ANDOR, ANDRÁS - Dirion (dîr férfi + ion fiú)
ANTAL - Caun (caun herceg)
ÁRON - Orodben (orodben hegylakó)
ÁRPÁD - Ioron (iau árpa [szó szerint: gabonaszem] + -ron)
ARTÚR - Bregnir (brôg medve + dîr férfi)
ATTILA - Atheg (atheg apácska)
AURÉL - Mallor (mall arany + -or)
BALÁZS - Arnor (arn királyi + -or)
BÁLINT - Belnir (bell erős + dîr férfi)
BARABÁS - Adarion (adar apa + ion fia vkinek)
BARNA, BARNABÁS - Nestadion (nestad enyhülés + ion fia vkinek)
BÉLA - Brandir (brand előkelő + dîr férfi)
BENCE - Turion (tûr győzelem + ion fiú)
BENEDEK - Aeron (aer áldott + -on)
BENŐ - Galwor (galu áldás, szerencse + -or)
BERTALAN - Dagorion (dagor háború + ion fia vkinek)
BOTOND - Angrond (*angrond buzogány)
BRÚNÓ - Baran (baran barna)
CSABA - Randír (randír vándor)
CSOBÁN - Rimor (rim nyáj, csorda [szó szerint: sokaság] + -or)
CSONGOR - Thoron (thoron sas)
DÁNIEL - Hirvadhor (Hîr Úr + badhor bíró)
DÁVID - Gwendir (gwend kötelék + dîr férfi)
DEZSŐ - Henirnen (hên gyerek + irnen óhajtott)
DOMOKOS, DOMONKOS - Hirvelor (Hîr Úr + mell kedves + -or)
EDE - Gardir (garn tulajdon + tirn figyelő, őrző)
ELEMÉR - Dolven (dôl fej + benn férfi)
ELŐD - Odhron (odhron szülő)
EMIL - Maethor (maeth harc + -or)
ENDRE - Dirion (dîr férfi + ion fiú)
ERIK - Ergon (er- egyetlen + caun uralkodó)
ERNŐ - Thelion (thelion határozott)
ERVIN - Belegdor (beleg erős, hatalmas + tôr testvér)
FARKAS - Garaf (garaf farkas)
FÉLIX - Gelirion (gelir boldog + ion fiú)
FERENC - Lainor (lain szabad + -or)
FLÓRIÁN - Lothron (loth virág + -ron)
FÜLÖP - Rocheron (roch ló + seron kedvelő)
GÁBOR - Hirthalion (Hîr Úr + thalion bajnok)
GÁSPÁR - Mirdir (mîr kincs + tirn figyelő, őrző)
GEDEON - Dagnir (dagnir pusztító)
GERGELY, GERGŐ - Tirith (tirith őrködés)
GERZSON - Edledhron (edledhron száműzött)
GYÖRGY - Caeron (cae föld + -ron)
HENRIK - Pelchir (pêl körülzárt terület + hîr úr)
HUGÓ - Saelon (sael bölcs + -on)
IGNÁC - Nauron (naur tűz + -on)
IMRE - Brandor (brand hatalmas + -or)
ISTVÁN - Rion (rî virágkoszorú + -on)
IVÁN - Hirfaelon (Hîr Úr + fael igaz, nemeslelkű + -on)
JAKAB - Hirverio (Hîr Úr + berio oltalmazzon)
JÁNOS - Hirfaelor (Hîr Úr + fael igaz, nemeslelkű + -or)
JENŐ - Arnir (ar(a)- nemes + dîr férfi)
JÓZSEF - Hirannad (Hîr Úr + annad adás)
KÁLMÁN - Adarthador (*adarthad maradék + -or)
KÁROLY - Laindir (lain szabad + dîr férfi)
KÁZMÉR - Sídhion (sîdh béke + ion fiú)
KONRÁD - Berengur (beren merész + gûr belső sugallat, szív)
KORNÉL - Tilnir (till szarv + dîr férfi)
KRISZTIÁN - Hirion (Hîr Úr + ion fia vkinek)
LAJOS - Clordagor (claur dicsőség + dagor háború)
LÁSZLÓ - Turaglar (tûr hatalom + aglar dicsőség)
LÉNÁRD - Rawion (raw oroszlán + ion fiú)
LEVENTE - Cuinor (cuin eleven + -or)
LORÁND, LORÁNT - Aglarnir (aglar dicsőség + dîr férfi)
LŐRINC - Turlas (*turlas babér)
MÁRK - Edvaron (ed- külső + *baron védő, megmentő)
MÁRTON - Beren (beren bátor)
MÁTÉ, MÁTYÁS - Hirannor (Hîr Úr + ann ajándék + -or)
MIHÁLY - Manhuichir (man ki + sui mint + Hîr Úr)
MIKLÓS - Turwaithor (tûr győzelem + gwaith nép + -or)
MILÁN - Mellor (mell kedves + -or)
MISA - Hirvilon (Hîr Úr + mîl szeretet + -on)
MÓR, MÓRIC - Donnor (donn sötét bőrű + -or)
NORBERT - Forchalad (forn észak + calad fény)
ORBÁN - Othron (ost város + -ron)
OSZKÁR - Hirecthel (Hîr Úr + ecthel dárdahegy)
OTTÓ - Mirovras (mîr kincs + ovras tömeg, rakás)
ÖDÖN - Gardir (garn tulajdon + tirn figyelő, őrző)
ÖRS - Callon (callon hős)
PÁL - Tithenor (tithen kicsi + -or)
PATRIK - Rodven (raud nemes + benn férfi)
PÉTER - Gondir (gond szikla + dîr férfi)
PONGRÁC - Ildur (il- minden + tûr hatalom)
RENÁTÓ - Adonnenor (*adonnen újraszületett + -or)
RICHÁRD - Belchir (bell erős + hîr úr)
RÓBERT - Galaglar (gâl fény + aglar dicsőség)
ROLAND - Berenion (beren vakmerő + ion fiú)
RUDOLF - Argaraf (ar(a)- nemes + garaf farkas)
SALAMON - Sidhor (sîdh béke + -or)
SÁMSON - Anorion (Anor Nap + ion fia vkinek)
SÁNDOR - Baron (*baron védő, megmentő)
SEBESTYÉN - Orchalion (orchal magasztos + ion fiú)
SZANISZLÓ - Clordir (claur dicsőség + dîr férfi)
SZILÁRD - Thalanir (thala szilárd + dîr férfi)
SZILVESZTER - Tawarion (tawar erdő + ion fiú)
TAMÁS - Gwanunig (gwanunig iker)
TEODOR - Hirannon (Hîr Úr + ann ajándék + -on)
TEOFIL - Hirvilor (Hîr Úr + mîl szeretet + -or)
TIBOR - Tundir (tund domb + dîr férfi)
TIVADAR - Hirannion (Hîr Úr + ann ajándék + ion fiú)
TÓBIÁS - Hirfaeldir (Hîr Úr + fael igaz, nemeslelkű + dîr férfi)
VALENTIN - Belion (bell erős + ion fiú)
VALÉR - Tuor (tû erő + -or)
VENCEL - Aglarion (aglar dicsőség + ion fiú)
VIKTOR - Turon (tûr győzelem + -on)
VILMOS - Belvaron (bell erős + *baron védő, megmentő)
ZALÁN - Hador (hador dobó)
ZOLTÁN - Cundir (cund fejedelem + dîr férfi)
ZSIGMOND - Turvaron (tûr győzelem + *baron védő, megmentő)
ZSOMBOR - Bregras (*bregras bölény)
ÁBRAHÁM - Rimadar (rim sokaság + adar apa)
ADALBERT - Argalador (ar(a)- nemes + calad fény + -or)
ÁDÁM - Adan (adan ember)
ADORJÁN, ADRIÁN - Aerion (aer tenger + ion fiú)
ÁGOST, ÁGOSTON - Orchalon (orchal fennkölt + -on)
ÁKOS - Glanthor (glân fehér + thôr sas)
ALADÁR - Daeron (daer hatalmas + -on)
ALBERT - Argalad (ar(a)- nemes + calad fény)
ALFRÉD - Ellon (ellon tünde férfi)
ANDOR, ANDRÁS - Dirion (dîr férfi + ion fiú)
ANTAL - Caun (caun herceg)
ÁRON - Orodben (orodben hegylakó)
ÁRPÁD - Ioron (iau árpa [szó szerint: gabonaszem] + -ron)
ARTÚR - Bregnir (brôg medve + dîr férfi)
ATTILA - Atheg (atheg apácska)
AURÉL - Mallor (mall arany + -or)
BALÁZS - Arnor (arn királyi + -or)
BÁLINT - Belnir (bell erős + dîr férfi)
BARABÁS - Adarion (adar apa + ion fia vkinek)
BARNA, BARNABÁS - Nestadion (nestad enyhülés + ion fia vkinek)
BÉLA - Brandir (brand előkelő + dîr férfi)
BENCE - Turion (tûr győzelem + ion fiú)
BENEDEK - Aeron (aer áldott + -on)
BENŐ - Galwor (galu áldás, szerencse + -or)
BERTALAN - Dagorion (dagor háború + ion fia vkinek)
BOTOND - Angrond (*angrond buzogány)
BRÚNÓ - Baran (baran barna)
CSABA - Randír (randír vándor)
CSOBÁN - Rimor (rim nyáj, csorda [szó szerint: sokaság] + -or)
CSONGOR - Thoron (thoron sas)
DÁNIEL - Hirvadhor (Hîr Úr + badhor bíró)
DÁVID - Gwendir (gwend kötelék + dîr férfi)
DEZSŐ - Henirnen (hên gyerek + irnen óhajtott)
DOMOKOS, DOMONKOS - Hirvelor (Hîr Úr + mell kedves + -or)
EDE - Gardir (garn tulajdon + tirn figyelő, őrző)
ELEMÉR - Dolven (dôl fej + benn férfi)
ELŐD - Odhron (odhron szülő)
EMIL - Maethor (maeth harc + -or)
ENDRE - Dirion (dîr férfi + ion fiú)
ERIK - Ergon (er- egyetlen + caun uralkodó)
ERNŐ - Thelion (thelion határozott)
ERVIN - Belegdor (beleg erős, hatalmas + tôr testvér)
FARKAS - Garaf (garaf farkas)
FÉLIX - Gelirion (gelir boldog + ion fiú)
FERENC - Lainor (lain szabad + -or)
FLÓRIÁN - Lothron (loth virág + -ron)
FÜLÖP - Rocheron (roch ló + seron kedvelő)
GÁBOR - Hirthalion (Hîr Úr + thalion bajnok)
GÁSPÁR - Mirdir (mîr kincs + tirn figyelő, őrző)
GEDEON - Dagnir (dagnir pusztító)
GERGELY, GERGŐ - Tirith (tirith őrködés)
GERZSON - Edledhron (edledhron száműzött)
GYÖRGY - Caeron (cae föld + -ron)
HENRIK - Pelchir (pêl körülzárt terület + hîr úr)
HUGÓ - Saelon (sael bölcs + -on)
IGNÁC - Nauron (naur tűz + -on)
IMRE - Brandor (brand hatalmas + -or)
ISTVÁN - Rion (rî virágkoszorú + -on)
IVÁN - Hirfaelon (Hîr Úr + fael igaz, nemeslelkű + -on)
JAKAB - Hirverio (Hîr Úr + berio oltalmazzon)
JÁNOS - Hirfaelor (Hîr Úr + fael igaz, nemeslelkű + -or)
JENŐ - Arnir (ar(a)- nemes + dîr férfi)
JÓZSEF - Hirannad (Hîr Úr + annad adás)
KÁLMÁN - Adarthador (*adarthad maradék + -or)
KÁROLY - Laindir (lain szabad + dîr férfi)
KÁZMÉR - Sídhion (sîdh béke + ion fiú)
KONRÁD - Berengur (beren merész + gûr belső sugallat, szív)
KORNÉL - Tilnir (till szarv + dîr férfi)
KRISZTIÁN - Hirion (Hîr Úr + ion fia vkinek)
LAJOS - Clordagor (claur dicsőség + dagor háború)
LÁSZLÓ - Turaglar (tûr hatalom + aglar dicsőség)
LÉNÁRD - Rawion (raw oroszlán + ion fiú)
LEVENTE - Cuinor (cuin eleven + -or)
LORÁND, LORÁNT - Aglarnir (aglar dicsőség + dîr férfi)
LŐRINC - Turlas (*turlas babér)
MÁRK - Edvaron (ed- külső + *baron védő, megmentő)
MÁRTON - Beren (beren bátor)
MÁTÉ, MÁTYÁS - Hirannor (Hîr Úr + ann ajándék + -or)
MIHÁLY - Manhuichir (man ki + sui mint + Hîr Úr)
MIKLÓS - Turwaithor (tûr győzelem + gwaith nép + -or)
MILÁN - Mellor (mell kedves + -or)
MISA - Hirvilon (Hîr Úr + mîl szeretet + -on)
MÓR, MÓRIC - Donnor (donn sötét bőrű + -or)
NORBERT - Forchalad (forn észak + calad fény)
ORBÁN - Othron (ost város + -ron)
OSZKÁR - Hirecthel (Hîr Úr + ecthel dárdahegy)
OTTÓ - Mirovras (mîr kincs + ovras tömeg, rakás)
ÖDÖN - Gardir (garn tulajdon + tirn figyelő, őrző)
ÖRS - Callon (callon hős)
PÁL - Tithenor (tithen kicsi + -or)
PATRIK - Rodven (raud nemes + benn férfi)
PÉTER - Gondir (gond szikla + dîr férfi)
PONGRÁC - Ildur (il- minden + tûr hatalom)
RENÁTÓ - Adonnenor (*adonnen újraszületett + -or)
RICHÁRD - Belchir (bell erős + hîr úr)
RÓBERT - Galaglar (gâl fény + aglar dicsőség)
ROLAND - Berenion (beren vakmerő + ion fiú)
RUDOLF - Argaraf (ar(a)- nemes + garaf farkas)
SALAMON - Sidhor (sîdh béke + -or)
SÁMSON - Anorion (Anor Nap + ion fia vkinek)
SÁNDOR - Baron (*baron védő, megmentő)
SEBESTYÉN - Orchalion (orchal magasztos + ion fiú)
SZANISZLÓ - Clordir (claur dicsőség + dîr férfi)
SZILÁRD - Thalanir (thala szilárd + dîr férfi)
SZILVESZTER - Tawarion (tawar erdő + ion fiú)
TAMÁS - Gwanunig (gwanunig iker)
TEODOR - Hirannon (Hîr Úr + ann ajándék + -on)
TEOFIL - Hirvilor (Hîr Úr + mîl szeretet + -or)
TIBOR - Tundir (tund domb + dîr férfi)
TIVADAR - Hirannion (Hîr Úr + ann ajándék + ion fiú)
TÓBIÁS - Hirfaeldir (Hîr Úr + fael igaz, nemeslelkű + dîr férfi)
VALENTIN - Belion (bell erős + ion fiú)
VALÉR - Tuor (tû erő + -or)
VENCEL - Aglarion (aglar dicsőség + ion fiú)
VIKTOR - Turon (tûr győzelem + -on)
VILMOS - Belvaron (bell erős + *baron védő, megmentő)
ZALÁN - Hador (hador dobó)
ZOLTÁN - Cundir (cund fejedelem + dîr férfi)
ZSIGMOND - Turvaron (tûr győzelem + *baron védő, megmentő)
ZSOMBOR - Bregras (*bregras bölény)
Tengwa: Alapbetűk
Az ábécé tartamaz továbbá 12 darab pótbetűt.
A 27. mindig 'l', a 25. pedig a 6. tyell gyenge 'r'-jének erős alakja. A 28. es 26. jelölte az 'lh', 'rh' hangcsoportot. 29. az 'sz' , 31. a 'z' jele, ezek fordítva is szerepelnek, ha esetleg tehtá-t kellene írni föléjük. 33. eredetileg gyenge 'ng' volt, késöbb ezzel jelölték a 'h'-t. 34 zöngétlen 'w' ('hw'), 35. és 36. mássalhangzóként 'j' illetve 'w', de diftongusok jelölésére is ezek szolgálnak.
Tengwa: Pótbetűk
A magánhangzókat tehtá-kkal (tengwa ékezet) jelölték, melyeket a magánhangzót megelőző mássalhangzóra írtak, vagy ha külön állt a magánhangzó (esetleg szó elején, vagy ki akarták hangsúlyozni a magánhangzó jelenlétét) akkor a rövid vagy a hosszú szárra, attól függően milyen hosszan ejtették.
A hosszú magánhangzót vagy a hosszú szárra írták, vagy megkettőzték a tehtá-t (csak kampót és ékezetet szoktak így duplázni, pontot, és az 'a'-t jelölő három pontot nem).
Az 'a' betűt jelölő három pontot sokszor hajlított ékezetnek írták, mert az a volt a leggyakoribb magánhangzó. A quenyában a magánhangzókat sokszor el is hagyták.
Tengwa: Magánhangzók
Tengwa: Diftongusok
Módosító jeleket is alkalmaztak. A betű alatti tilde a betű duplázását, míg a betű feletti tilde a betű témájához tartozó nazális jelnlétét jelezte ('t' feletti tilde, 'nt'-t jelölt)
A tengwa aljából kinyúló hurok a betűt követő 'sz'-et jelölt.
Sindában a betű alatti két (néha három pont) a betűt követő 'y' jele, mely a sinda nyelvben magánhangzó, és nagyjából a magyar 'ü'-nek felel meg. Ez a quenyában a palatizációk jele.
Tengwa: Hosszú mássalhangzók
Tengwa: Nazális módosítók
Tengwa: 'SZ' módosítók
Tengwa: Palatizációk
Az ábécé tartamaz továbbá 12 darab pótbetűt.
A 27. mindig 'l', a 25. pedig a 6. tyell gyenge 'r'-jének erős alakja. A 28. es 26. jelölte az 'lh', 'rh' hangcsoportot. 29. az 'sz' , 31. a 'z' jele, ezek fordítva is szerepelnek, ha esetleg tehtá-t kellene írni föléjük. 33. eredetileg gyenge 'ng' volt, késöbb ezzel jelölték a 'h'-t. 34 zöngétlen 'w' ('hw'), 35. és 36. mássalhangzóként 'j' illetve 'w', de diftongusok jelölésére is ezek szolgálnak.
Tengwa: Pótbetűk
A magánhangzókat tehtá-kkal (tengwa ékezet) jelölték, melyeket a magánhangzót megelőző mássalhangzóra írtak, vagy ha külön állt a magánhangzó (esetleg szó elején, vagy ki akarták hangsúlyozni a magánhangzó jelenlétét) akkor a rövid vagy a hosszú szárra, attól függően milyen hosszan ejtették.
A hosszú magánhangzót vagy a hosszú szárra írták, vagy megkettőzték a tehtá-t (csak kampót és ékezetet szoktak így duplázni, pontot, és az 'a'-t jelölő három pontot nem).
Az 'a' betűt jelölő három pontot sokszor hajlított ékezetnek írták, mert az a volt a leggyakoribb magánhangzó. A quenyában a magánhangzókat sokszor el is hagyták.
Tengwa: Magánhangzók
Tengwa: Diftongusok
Módosító jeleket is alkalmaztak. A betű alatti tilde a betű duplázását, míg a betű feletti tilde a betű témájához tartozó nazális jelnlétét jelezte ('t' feletti tilde, 'nt'-t jelölt)
A tengwa aljából kinyúló hurok a betűt követő 'sz'-et jelölt.
Sindában a betű alatti két (néha három pont) a betűt követő 'y' jele, mely a sinda nyelvben magánhangzó, és nagyjából a magyar 'ü'-nek felel meg. Ez a quenyában a palatizációk jele.
Tengwa: Hosszú mássalhangzók
Tengwa: Nazális módosítók
Tengwa: 'SZ' módosítók
Tengwa: Palatizációk
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)